Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lovas versenyek erede

2010.02.12

 versenyek:

Az első pesti lófuttatás 1827-ben (Johann Erdmann Gottlieb Prestel szinezett litográfiája)

 

A lóversenyzést Magyarországon Széchenyi István honosította meg. A lóverseny kezdetben az egyszerű falusi emberek lovainak a templom körül vagy a főtéren történő futtatása volt. Általában csak két ló futott, összehasonlításképpen. Akkoriban még csak erkölcsi győzelmet jelentett, ha valakinek gyorsabb lova volt, illetve a győztes ló tulajdonosa később nagy árért tudott megválni lovától. Élelmes futtatók, főleg kisbirtokosok később külön arra tenyésztettek lovakat, hogy az ilyen versenyeket megnyerjék, majd drágán eladják négylábújukat. Ezzel szerencsétlen parasztok egyik bevételi forrását szüntették meg.

 

Ügető lófajták keveredése Magyarországon 

Az ügetőlónak több fajtája is van/volt. Ezek a következők: norman, amerikai, francia, Orlov és orosz. A Magyarországon jelenleg honos állomány az úgynevezett jukker fajtából alakult ki, amely az angol telivér, a helyi kancaállomány és néhány más fajtába tartozó ló keresztezésével jött létre.

 

Versenyzés

A lóverseny mindkét ágában (a cél a lehető legnagyobb sebesség elérése, így a győzelem megszerzése, persze az adott ág szabályainak keretén belül. A mai szabályok szerint az a ló a verseny nyerője, amelyik a célvonalat először érinti orrával, majd teljes testhosszával érvényes jármódban áthalad azon. Ha ezt két ló egyszerre teszi, akkor holtversenyben nyernek. Holtverseny persze a helyezéseknél is kialakulthat, de nyerő esetén a legfontosabb. A mezőnyök általában 8-20 lóból állnak. Díjversenyekben és a galoppon a lovaknak egy távot kell megtenniük, míg az ügetőn a hendikep versenyekben gyakori a térhátrány a jobb képességű lovaknak.


 

Lóversenyek ma Magyarországon 

A mai magyar lóversenyeket az 1925-ben épített Kincsem park nevű pályán rendezik. A Kincsem Park egy kombinált pálya. Mindkét szakág itt versenyez. Vannak különböző összdíjazású futamok. Nálunk a derbi a legnagyobb összdíjazású verseny, egyben a legrangosabb is. Utána következik a Kincsem-díj, melyet a világ legjobb (magyar származású) lováról neveztek el. Vannak emlékversenyek is, mint például: Kállai Pál emlékverseny. Ezt a futamot az egyik legjobb magyar zsokéról nevezték el, aki 2006-ban sajnos elhunyt.

 

Lovasélet Tatán

Tata és Tóváros mezővárosok életében a XIX. század vége hihetetlen fellendülést hozott.A Zsigmond király alatti fénykort és a XVIII. század újjáépítő lendületét hasonlíthatjuk ahhoz a virágkorhoz amely az 1867-es kiegyezés után köszöntött városunkra. A virágzás hátterében Tata urának, Eszterházy Miklós grófnak kezdeményezése állt: Miklós gróf, a sportember a lovasélet révén kívánta a várost fejleszteni. Az 1867-től rendszeresen megrendezett lófuttatásoknak köszönhetően a korszak társasági életének központjába került Tata. Az augusztusi tatai derbyk a budapesti és a bécsi versenyek mellé sorakoztak fel. Az itt felállított tréningtelepeken a magyar és osztrák arisztokraták versenylovait idomították, e téren szintén országos hírre tett szert a város.

 

Széchenyi István tapasztalatait felhasználva buzdította magyar urakat a kultúrált társasági élet és szórakozás e formájának követésére: A lósport csak a kiegyezés után indult virágzásnak Magyarországon, s hamarosan a kor legdivatosabb sportága lett. Eszterházy Miklós gróf, a bécsi udvar kedvence, híres sportman volt, aki a Magyar Atlétikai Clubot és a bécsi Jockey Clubot létrehozta, a gödöllői királyi falkavadászok mastere volt, de Tata versenypályái mellett ő alapította a pesti Tattersaalt is. Tatai versenyistállója egyike volt a leghíresebbeknek, s a kék-sárga dressz(a grófi színek) nem egy ízben hoztak győzelmet.
Hogy milyen mértékben alakította át a városképet a lovasélet, azt szemléletesen mutatja Háry Gyula Tata térképét ábrázoló vízfestménye. A mai kertváros helyén kiterjedt versenypályákat láthatunk, de tudjuk azt is, hogy a városka élete is megváltozott. A tóvároskerti vasúti megálló kifejezetten a derbykre érkező vendégek érdekében létesült, a lóversenypályák közvetlen közelében (sőt a versenyekre különvonatok is jöttek), de ez utat nyitott a település további fejlődésének is. A gróf vendégei szórakoztatására építette fel a kastélyszínházat a grófi kastély előtti téren, ahol vendégei voltak arisztokrata barátai, de azok a művészek is például, akik a versenylovakat,vadászatokat lefestették.
A gróf az 1880-as évtizedben angol idomárokkal vette fel a kapcsolatot, akik aztán le is telepedtek Tatán, és a tréningtelep 1922-es bezárásáig sikeres és nem egyszer világhírű versenylovak kerültek ki a kezük alól. Valóságos angol kolónia működött itt, több család lakott a városban, például Henry Milne tréner, aki a Tokyo, a híres telivér idomárja volt, Üchtritz báró istállójának trénere. 1899-ben a kontinensen elsőként itt használták a startgépet, amelyet egy ausztrál szabadalom után Amerikában már használtak. A tatai istállónak hoztak dicsőséget azok a lovak is, amelyek a Ben Hur 1927-es némafilm változatában a kocsiverseny jelenetében szerepeltek.